A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

A leggyakoribb és a nehezebben diagnosztizálható betegségekről és a legmodernebb technikáról egyaránt szó esett az előadásokban.

Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.

Szomorú, hirtelen ötletek és kapkodás mentén történik a magyar egészségügy működőképességének fenntartása – nyilatkozta lapunknak Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

A vérből tömegspektrometriával kimutatott metabolitprofil alapján személyre szabottan, valószínűségi alapon készít diagnózist az új, mesterséges intelligencián alapuló módszer. 

Speciális bioaktív molekulák alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják a krónikus bélgyulladás kezelésében egy nemzetközi projekt keretében.

A demencia az öregedő társadalmak egyre növekvő egészségügyi problémája, ugyanakkor a terápiás lehetőségek korlátozottak, közli a PharmaOnline.

A Molecular Nutrition and Food Research folyóirat hasábjain megjelent cikkükben kutatók arról számoltak be, hogy a mediterrán étrend követése idős embereknél a demencia kockázatának csökkenésével asszociálható.

A Monash University kutatói a The Lancet Regional Health—Western Pacific folyóirat hasábjain közölték az ASPREE klinikai vizsgálat eredményeit, és összefüggést találtak a HDL “jó koleszterin” nagyon magas szintje és a demencia kockázata között.

Hodinka László dr.

Mobiodin Kft., Budapest

A szerző kutatásának célja az enyhe és középsúlyos mozgásszervi fájdalmakban lokálisan alkalmazott ketoprofen-tapasz fájdalomcsillapító hatásának bizonyítása, valamint a kezelt betegeknek a hatásossággal és az alkalmazással való elégedettségének vizsgálata volt.